Napjainkban újra reneszánszát éli a belsőépítészetben a szalagparketták, ami anyagának köszönhetően természetes miliőt teremt a felhasználónak. A fa padló burkolat minden helyiségben melegséget és harmóniát teremt és a kényelem érzését sugallja.
A több rétegű melegburkolat a faparketták csoportjába sorolható. A hagyományos laminált padlóval szemben minden rétege fa így egyedi látványt ad felső nemes fa rétegének köszönhetően. A hidegburkolatokkal és laminált padlóval szemben több hőérzetet nyújt. A szalagparketta 3 rétegből tevődik össze: felül egy kopóréteg, középen az ellenhúzó réteg, alul pedig furnér réteg alkotja.
A felső kopórétegnek köszönhetően lehetőség van 2-3 alkalommal a szerkezet csiszolására, így akár már egy lakkozás után „új” burkolatot hozhatunk létre míg a laminált padló esetében erre nincs lehetőség.
A három különböző réteg biztosíték arra, hogy az idő múlásával nem mozdul el, nem deformálódik el szalagparkettánk. Különböző méretben, készre lakkozva vagy olajozva és minden oldalán nútolva készül. Szalagparketta klikkes rendszerének köszönhetően lerakást követően azonnali használatba vételre alkalmas.
Az igényes és minőségi padlóburkolat elkészítéshez a magas színvonalú alapanyag mellett a megfelelő szakember is szükséges. Szalagparkettával akár egy életre megfelelő burkolat a ház bármely helyiségében.
Általános információk
Befag készparketta szerkezeti felépítése
A BEFAG készparketta szerkezete három részből áll. Alsó és középrétege fenyőfából, járófelülete kemény fafajokból készül, melyek színválasztéka a burkolandó tér hangulatához igazítható felületet eredményez.
4. Különböző felületkezelési lehetőségek
3. Keményfa járófelület (3,1–3,5 mm)
2. Fenyőléc
1. Fenyőfurnér
Parketta kialakítások
Összefoglaló táblázat
Garancia
A szerkezetre minden szabványos termékünknél 21 év, a lakkozásra 5 év jótállást vállalunk, a Garancia jegyben foglaltak szerint.
Tanácsaink a parketta szállításához és tárolásához
- A parkettát tiszta, száraz, nedvességtől védett szállítótérben, sérüléstől óvva kell szállítani.
- A beépítés időpontjáig fedett, száraz, közvetlen időjárási hatásoktól védett helyiségben kell tárolni úgy, hogy a környezetből nedvességet ne vehessen fel.
- A parketta tárolása és felhasználása során fontos az optimális hőmérséklet és páratartalom biztosítása.
- Az optimális tárolási és felhasználási klíma 8–9 % egyensúlyi fanedvességnek felel meg; ez 20 °C esetén 40–55 % relatív légnedvességet jelent.
Felületkezelések
Felületkialakítás
Felületkezelés
- Selyemfényű lakkozás:
- A legelterjedtebb felületkezelési módszer, mely nyolc lakkréteggel bevont, zárt pórusú, jó karc- és kopásálló tulajdonságokkal rendelkező, könnyen tisztítható felületet hoz létre.
- Matt lakkozás:
- A természetes anyag felületéhez közelítő, kevésbé fénylő lakkozás, amely a selyemfényű lakkhoz hasonlóan ellenálló és könnyen ápolható.
- Olajhatású matt lakkozás:
- Nyitott pórusú, a fa természetes rajzolatát még jobban kiemelő lakkozási eljárás.
- Pácolás:
- A pácolás lehetőséget nyújt a fa színének megváltoztatására, a természetes színtónusok további kiemelésére. A fa rajzolatának eltakarása nélkül változtatja meg a felület színét.
- Készolajozott:
- Természetes olaj jal történő felületkezelési eljárás, amely termé szetes megjelenést kölcsönöz a fának, ki emeli annak rajzolatát és erezetét. Le ra kás után további olajozást nem igényel. Rendszeres ápolással őrzi meg több éven át az eredeti arculatát.
- Lakkozatlan:
- Finom csiszolással előkészített felület, mely lerakás után a vevő igényének megfelelően bármilyen felületkezeléssel (olajozás, pácolás, lakkozás) tovább alakítható.
- Erősített lakkozás:
- Magasabb igénybevételű helyekre (irodák, közösségi helyiségek) ajánlott, kopásállóbb felület.
- Sportlakkozás:
- Ez a bevonat megfelel az EN 14904 szabvány előírásainak. A sportlakkozás speciális tulajdonságai révén egyrészt megakadályozza a csúszós felületek okozta baleseteket, másrészt elkerülhetővé teszi a túlzottan tapadó felületből eredő sérüléseket.
- Tűzgátló lakkozás:
- Az ilyen felületrendszerrel kezelt parketta a Cfl-s1 tűzállósági osztályba tartozik, így magas tűzállósági besorolást előíró helyeken is felhasználható.
Tisztítás, karbantartás
Használat
A használat során arra kell törekedni, hogy minél kevesebb extra behatás, szennyeződés érje a parkettát. Az ajtó előtt lábtörlőt kell alkalmazni, hogy a finom homokszemcsék bejutását is megakadályozzuk, ugyanis ezek a legfinomabb csiszolószemcsék, melyek a lakkfelületet koptatják. A bútorok lába alá alátétet (pl.: filc) kell ragasztani, ami a karcolódástól megóvja a felületet.
A pontszerű, erős terhelés káros a parkettára. Jó tudni, hogy a különböző fafajok kissé eltérő keménységűek, de a tűsarkú cipő még a legkeményebb fafajból készült parkettán is nyomott hagy. A görgősszék görgői rendkívüli módon igénybe veszik a felületet, ezért mindenképpen e célra készített alátéttel kell védeni azt.
Tisztítás, karbantartás
A készparketta készre lakkozott padlóburkoló termék, ezért lefektetését követő utánlakkozása nem szükséges. A készparketta száraz vagy alig nedves legfeljebb ködnedves ruhával illetve szakkereskedésben kapható padlóápoló szerekkel tisztítható, de használata során óvni kell a nedvességtől.
Felmosni tilos! Vízben nem oldódó szennyeződést azonnal, oldószerével (kivéve az erősen maró anyagokat) lehet eltávolítani, de lehetőleg kerülni kell a vegyszeres tisztítást.
A megkopott lakkréteg felújításakor a régi lakkot finom szemcsézetű csiszolópapírral (P 120-P150) hosszirányban kell megcsiszolni. A képződött port a felületről gondosan el kell távolítani, ezután lehet lakkozni több rétegben. Az egyes rétegek felhordása között a felületet finom csiszolópapírral fel kell érdesíteni. A lakkozás előtt próbalakkozást kell végezni. Próbalakkozás után gondosan meg kell vizsgálni az új bevonat tapadását, elszíneződését és a felület minőségét. Csak a próba megfelelősége esetén kezdjen neki a teljes utánlakkozásnak. Lakkvásárlás előtt kérjen információt szakembertől. (Ajánlott lakktípus: oldószeres parkettalakk) A lakkozás teljes körű felújításának szükségessége nagymértékben késleltethető a kereskedelmi forgalomban kapható padlóápoló szerek rendszeres alkalmazásával.
Ne feledje
A faanyag még feldolgozott állapotban is "élő" anyag, s a szélsőséges klimatikus hatásokra - csakúgy, mint az ember - érzékenyen reagál. Az ember és a parketta jó közérzetéhez tehát a megfelelő szobaklíma is hozzátartozik. Ez például 20 °C hőmérséklet esetén mintegy 45-55% relatív légnedvességet jelent. Ha a fűtési idényben a relatív légnedvesség tartósan vagy gyakran a fenti érték alá csökken, a parketta rendkívüli módon kiszáradhat, s az egyes elemek közt, de azokon belül is rések képződhetnek. Ez természetes jelenség. Ennek megakadályozására, szükséges a fűtési idényben a páratartalom és a hőmérséklet folyamatos mérése és a légnedvesség megfelelő mértékű pótlása mesterséges légnedvesítéssel.
Fontos!
Ez a parketta fából készült, ezért a természetes fára jellemző sokszínűséget, szerkezeti sokféleséget kismértékben még egy-egy minőségi osztályon belül is tükrözi, ezért a kiadványainkban látható parkettaminták csak tájékoztató jellegűek.
Tisztítási és ápolási útmutató a gyárilag készre olajozott parkettához
Az olajos felület jellegzetessége, hogy kiemeli az egyes fafajok egyedi rajzolatát. Ezek a lélegző felületek természetességükkel kellemes hatást keltenek. Az olajozott padlók tartóssága és kopásálló tulajdonsága nagyban függ a rendszeres és helyes tisztítástól, ápolástól.
Annak érdekében, hogy parkettáját sokáig élvezni tudja, kérjük, tartsa be az alább felsorolt tanácsokat!
Használat
A használat során törekedni kell, hogy minél kevesebb extra behatás, szennyeződés, illetve nedvesség érje a parkettát. A kisebb kavicsok és a finom homokszemcsék bejutását meg kell akadályozni, ugyanis ezek a legfinomabb csiszolószemcsék, melyek a felületet koptatják, karcolják. Rendszeresen porszívó segítségével a bejutott szennyeződéseket el kell távolítani. A pontszerű, erős terhelés káros a parkettára. A különböző fafajok eltérő keménységűek, de a tűsarkú cipő még a legkeményebb fából készült parkettán is nyomot hagy. A bútorok lába alá alátétet (pl.: filc) kell ragasztani, ami a karcolódásoktól megóvja felületet. A görgős székek görgői rendkívüli módon igénybe veszik a felületet, ezért mindenképpen erre a célra készített alátéttel vagy gumi görgővel kell védeni azt (EN12529).
A parkettát és a felületét egyaránt óvni kell a nedvességtől, a kifröccsent vizet vagy egyéb folyadékot azonnal fel kell törölni. A túl gyakori vagy túl nedves ruhával történő tisztítás károsíthatja a felületet.
Fektetés utáni első ápolás
A parketta gyárilag készre olajozott, fektetés után nem szükséges a további olajozás. Ha Ön mégis úgy dönt, hogy a felületet utána olajozza, kérjük ennek szakszerű elvégzéséről előtte tájékozódjon vagy szakemberrel végeztesse.
Ennek ellenére a nagy forgalmú helyeken (közületek) javasoljuk a felület lerakás utáni első ápolásának elvégzését, így ez egy további védő anyagként szolgál. Közvetlen a fektetés utáni első ápolás lakótérben nem feltétele a használatba vételnek, de amennyiben úgy dönt a következőképpen végezze:
- A fektetés után porszívózással távolítsa el a port és az egyéb szennyeződéseket.
- A NATURAL OIL CARE ápolóolajat hordja fel kis mennyiségben és puha kendővel vagy pad-el egyenletesen dörzsölje be a felületbe. A felesleget távolítsa el. Az olajat ne ecsettel vagy hengerrel hordja fel, mert sok anyagvesztéshez vezethet és a száradási idő is megnövekszik.
- 6 óra száradás után a felület használatba vehető, de 10 napig a vizes tisztítást kerülni kell.
Száraz tisztítás
Az olajos felület tisztításához általában elegendő a parkettához alkalmas porszívó fejjel történő porszívózás.
Nedves tisztítás és ápolás egyben
A száraz tisztítás után használjuk a HYDRO CARE vizes ápolószert, ami egy természetes, oldószermentes vízzel hígítható termék, tisztítja és ápolja a parkettát egyben. Az ápolás gyakorisága függ a használat intenzitásától. Magán házban, lakásban 2-4 hetente, közösségi terekben, irodákban 1-2 hetente, étteremben, üzletekben 1-2 naponta.
- Ha már egy másik ápolószerrel kezelték a felületet vagy erősen ragadós, koszos a felület, akkor javasoljuk a HYDRO CLEANER tisztítószer használatát, hogy eltávolítsuk a szennyeződéseket és régi filmhártyát.
- A HYDRO CARE ápolószert vízzel hígítva (legalább 1:50 arányban) puha ruhával vagy nedves moppal kell felvinni.
- Száradás után (kb. 30 perc) javasoljuk a felület polírozását puha pad-el vagy pamut ronggyal. Így javul a felület optikai megjelenése.
Frissítés, Felújítás
Későbbiekben, ha felület használat során elveszti fényét vagy a felületén megkarcolódik egyszerűen felfrissíthető a NATURAL OIL CARE ápolóolaj használatával, így az olajozott padló élettartama meghosszabbodik.
- Porszívózással távolítsa el a port. HYDRO CLEANER tisztítószer használatával tisztítsa meg a felületet az egyéb szennyeződésektől.
- A NATURAL OIL CARE ápolóolajat hordja fel kis mennyiségben és puha kendővel vagy paddel egyenletesen dörzsölje be a felületbe. A felesleget távolítsa el. Az olajat ne ecsettel vagy hengerrel hordja fel, mert sok anyagvesztéshez vezethet és a száradási idő is megnövekszik.
- 6 óra száradás után a felület használatba vehető, de 10 napig a vizes tisztítást kerülni kell.
Kérjük, tartsa be az alább leírtakat minden kezelésnél!
A használat előtt próbálja ki a szert egy kevésbé létható helyen, hogy annak hatását megtapasztalja.
Ha van rá mód, mindig kezeljük a teljes felületet, hogy a parketta kinézete egységes maradjon.
Soha ne használjon dörzsölő, erős alkáliákat vagy oldószer tartalmú tisztítószereket! Ezek hosszú távra tönkretehetik a felületet.
Az olajjal átitatódott eszközök öngyulladás veszélyesek, ezért azokat használat után terítse ki és szellőztesse ki, amíg teljesen meg nem szárad vagy tegye vízbe.
Minden esetben tartsa be a gyártó figyelmeztetéseit!
A fa természetes eredetű, bonyolult kémiai felépítésű anyag. Finom, rostos szerkezete miatt mindig tartalmaz vizet és a környezeti páratartalom változásának hatására képes nedvességet felvenni, illetve leadni. A sok összetevő között is az első helyen a cellulóz áll. Ennek aránya irodalmi adatok szerint 40 - 50 %. Elsősorban ez a rostos szerkezetű anyag játssza a legfontosabb szerepet a vízforgalomban.
A természetes eredetű, rostos anyagok, mint a fa vagy a textil, a levegő nedvességtartalmának változása hatására reagálnak. Az ásványi eredetű építőanyagok, a beton és a tégla is hasonlóan viselkednek, de rostos anyagok esetében ez méretváltozással is járhat, különösen faanyagok esetén.
A gyakorlatban fontos tudni, hogyan változik a fa nedvessége a levegő relatív páratartalmának és hőmérsékletének változásával. Nagy jelentősége van a nedvességegyensúlynak, mert ez mutatja meg, hogy milyen nedvességet fog a fa felvenni a felhasználási körülményektől függően.
Az említett fizikai törvényektől nem tudjuk magunkat függetleníteni. Lakókörnyezetünkben fontos ennek a régi, sokoldalúan és egészségesen alkalmazható anyagnak a használata.
Ma már számos korszerű technikai lehetőség van a kellemetlen hatások kiküszöbölésére.
Az esetünkben gondot okozó alacsony páratartalom nemcsak a fára, hanem elsősorban az emberi szervezetre is többszörösen káros következményekkel járhat. A következő ábra a legismertebb negatív tényezők páratartalomtól függő változását szemlélteti.
Az ideális lakótéri illetve munkahelyi levegőklíma szempontjából, a hőmérsékleten és a levegőtisztaságon kívül a páratartalomnak is meghatározó jelentősége van.
A mi földrajzi viszonyaink között a túlzottan nedves környezet veszélye viszonylag kisebb jelentőségű. A különösen hosszú, kontinentális téli hónapokban a túlzottan száraz levegő negatív hatásai viszont igen jelentősek.
A fűtési szezonban a túlzottan száraz levegő elkerülésére a szellőztetés nem használ. Amennyiben ebben az időszakban mesterséges nedvesítéssel nem tudjuk a levegő "szomjúságát" csökkenteni, úgy az a környezetből fog vizet elvonni, a bőrből, a nyálkahártyából, a növényekből és a fából készült termékekből.
A levegő nedvességtartalma mérhető, melyet a relatív páratartalom mérőszámmal fejezünk ki. Ennek mérésére szolgál a hygrometer, azaz a páratartalom mérőműszere. Orvosilag a 40 - 60 % páratartalom ajánlott, mely esetén a levegőt ideális nedvességűnek érezzük. Ez az érték elsősorban egészségünk szempontjából fontos, de ideális növényeinknek, állatainknak, bútorainknak és a parkettának is.
A relatív páratartalom azt jelenti, hogy egy adott hőmérsékleten a levegő mennyi vizet tartalmaz ahhoz képest, amennyit maximálisan képes felvenni egy adott hőfokon. Ezért is van jelentősége a hőmérsékletnek, ugyanis minél melegebb a levegő, annál magasabb lehet a víztartalma (gr / m3) is.
A relatív páratartalom a felmelegítés következtében mintegy a felére csökkent. Pontosan ez következik be, amikor szellőztetünk.
Télen, fagypont alatt a levegő pedig már csak maximum 1 - 2 gr/m3 vizet tartalmaz, mely lakótérbe kerülve, párásítás nélkül 12 % légnedvességet eredményezne. A gyakorlatban, pótlólagos nedvességfelvétel folytán (ember, növények, kisebb párásítók) ez az érték 18 - 25 % alá nem szokott süllyedni. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy még ez az érték is rendkívül alacsony.
A túlzottan száraz levegő következményei:
- kellemetlen közérzet, csökkenő oxigénfelvétel és-szállítás a véráramba
- meghűléses megbetegedés fokozódó veszélye
- száraz bőr
- porképződés
- bútorok, parketta károsodása, repedések
A faanyag bevezetőben említett, nedvességváltozással kapcsolatos tulajdonságai a parkettáknál még fokozottabban érvényesülnek. A vastagsághoz képest nagy felületek érintkeznek a környezettel. A készparketták esetében pedig az egyes elemek méretei is megnőttek.
Tapasztalható bizonyos ingadozás attól függően, hogy az adott fa milyen körülmények között fejlődött, de némi egyszerűsítéssel és kerekítéssel a legjellemzőbb értéke 0,33 % .
Ez azt jelenti, hogy 1 % fanedvesség csökkenésre milyen mértékű zsugorodás következik be.
3. példa
Csaphornyos parketta nedvessége 8 %-ról 5 %-ra csökken, tehát a várható méretváltozás: 3 x 0,33 = 0,99 %
Ha az elem szélessége 65 mm, akkor a várható résméret 0,0099 x 65 = 0,64 mm
4. példa
Készparketta esetében 3 x 0,0033 x 192 = 1,9 mm
Ez elég ijesztő mértékűnek tűnik, de a készparketta háromrétegű felépítése miatt, a középső réteg stabilizáló szerepének köszönhetően a zsugorodás mintegy 70 % -kal csökken. Ennek megfelelően, a legkedvezőtlenebb viselkedésű bükk fafaj esetében sem lehet a gyakorlatban 0,5 - 0,6 mm-nél nagyobb réseket mérni, elemenként. Abban az esetben, ha pl. egy nehéz bútor miatt az egyes elemek mozgása korlátozott, illetve több elem együtt mozog rés keletkezése nélkül ( összeragasztva), akkor ezek az értékek összeadódnak.
Várhatóan kritikus esetekben, az utóbbi években egyre jobban terjed az úsztatott lerakási mód helyett a betonhoz ragasztással történő rögzítés. Padlófűtés esetén ezt egyébként is javasoljuk a jobb hőátadás miatt. Talán innen jött a gyakorlati felismerés, hogy ez a rögzítési mód kedvezőbb a rések keletkezése szempontjából is. Hangsúlyozandó, hogy rések keletkezése ez esetben sem kerülhető el extrém klimatikus körülmények között, de a rések előbb említett összeadódása megakadályozható.
A ragasztásos lerakási mód lényegesen jobb, egyenletesebb betonfelületet követel, különben az egyébként sem olcsó ragasztóból indokolatlanul nagy lesz a felhasználás. Többszintes épületek esetén külön fel kell hívni a figyelmet a hangszigetelés megoldására is, mivel értelemszerűen az alátét hablemez nem alkalmazható.
Ez a jelenség a lakás tulajdonosa számára kellemetlen, de igen száraz klíma esetén elkerülhetetlen. A nyári hónapokban, a páratartalom megnövekedésével a rések ismét eltűnnek. Ebben az évszakban az egyensúlyi nedvességtartalom elérheti a 11 %-ot, de ez az érték a fa rugalmassága folytán még nem okoz károsodást.
Klimatizálás
Sajnálatos módon ez a fogalom gyakran csak nyári melegben a hűtést jelenti, esetleg egy mérsékelt visszanedvesítéssel kombinálva. A téli jelentőségét már ismerjük, de megoldásként a kisebb szobai párásítókkal lehet találkozni a piacon. Ezek teljesítménye és szabályozhatósága kérdéses, mint ahogy ez az egyik lakásban mérhető is volt. Ezen túlmenően a bejuttatott nedvesség egyenletes elosztása is lényeges.
A lakótéri-párásító készülékekből bőséges a kínálat, de teljesítményében és szabályozottságában magas minőség kevesebb akad. A fűtéssel elgőzölögtető párásítók energiaigénye viszonylag magas,és a meleg gőz biológiailag sem kedvező. A hideg, nedves felülettel párologtatók teljesítménye általában kicsi. Az ultrahangos berendezések jelenthetik az igazán kedvező megoldást. A szakterület részletes ismeret nélkül úgy tűnik, hogy a mellékelt anyag szerint megjelent egy új generáció. Az eddigi fizikai ismeretek szerinti 40 - 100 kHz ultrahang frekvencia helyett 1700 kHz-en üzemelnek. Ennek következtében lényegesen megnő a " l/óra " teljesítmény, mindössze 0,05 KWh energiafogyasztás mellett (melléklet ). Az hideg párásító berendezések viszont bizonyos vízelőkészítést(lágyítást) igényelnek, különösen keményebb vizek esetén.
Egy 100 m2 alapterületű lakást véve (belmagasság 2,70 m) melynek relatív páratartalma 20 °C -on 19 % (azaz 3 gr/m3) , az összes víztartalom: 100m2 x 2,70 x 0,003 = 0,81 kg
Az ideális állapot eléréséhez biztosítani kellene ugyancsak 20 °C -on 50 %-ot, amikor a teljes vízmennyiségnek 100 x 2,70 x 0,008 = 2,16 kg kellene lenni.
A hiányzó 1,36 kg nem tűnik jelentősnek, de csak egy pillanatnyi állapotot tükröz. Egy már kiszáradt lakásban sok egyéb nedvszívó anyag is van (textil, bútorok, tapéta, függönyök), tehát a valós "vízhiány" a fent számítottnál lényegesen nagyobb.
Véleményünk az, hogy egészségünk és értékeink megóvása érdekében, építész és épületgépész szakmai körökben sokkal nagyobb jelentőséget kellene tulajdonítani ennek a kérdésnek. A korszerű nyomda-, papír-, és textilipar egyes területei e nélkül ma nem is működhetnének. Kínálat pedig a szakvásárokon, szakmai folyóiratokban és az interneten is ma már bőségesen megtalálható.
Megj.: A közölt adatok szakirodalomból vett, tájékoztató jellegű értékek.
Padlófűtés
A padlófűtés és a készparketta együttes alkalmazása
I. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata
Bevezetés
Az energia-megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését. Az elterjedéssel egyidőben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.
2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának követelményrendszere
Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának követelményrendszerét három részre célszerű osztani: - tervezési, - kivitelezési, - üzemeltetési előírásokra.
2. 1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai
- A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mm-nél vastagabb és rossz hővezető-képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípus a készparketta. A vékony csaphornyos parketta vagy a mozaik parketta alkalmazását nem lehet kizárni, de ezek lerakása nagyobb körültekintést igényel.
- A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc - mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény - nem kerülhet.
- A felhasznált valamennyi segédanyagnál a vivőági hőmérsékleten hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lenniük.
- A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm-t, mert ez által a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.
- Fűtőcsöveket teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.
- Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.
- A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 50 °C -t. Ajánljuk a hőplomba beszerelését a rendszerbe.
- A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28 °C -t, mint hőfiziológiai korlátot.
- Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm-nél. Ajánlott a 60 mm.
2.2. Kivitelezési előírások
- A lerakott parketta nedvességtartalma nem haladhatja meg a 7-8%-ot , mert különben rések keletkezésével kell számolni.
- A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg a 1,8 %-ot.
- A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50 °C -on illetve a tervező által megengedett max. értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10 °C -al emelhető.
- A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrichen és a parkettán kialakuló hőhídat. Leragasztás esetén oldószeres poli-uretán ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.
- A fal és az esztrich ill. a fal és a parketta között és az 50 m2-nél nagyobb helyiségekben középen tágulási hézagot kell hagyni.
2.3. Üzemeltetési előírások
- A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 50 % alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.
- A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.
- Az előremenő vízhőmérsékletnél hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.
- A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.
Következtetések, javaslatok
A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.
A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezhetik.
A fűtött padlófelület burkolható szalagparkettával. A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások maradéktalan betartása esetén.
Felfűtési folyamat leírása:
- 1. nap felfűtés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
- 2. nap felfűtés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
- 3. nap felfűtés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
- 4. nap felfűtés + 50 °C előremenő vízhőmérséklet ( illetve a tervező által megengedett max. érték)
- 5.-től 15. napig fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai szünet nélkül
- 16. nap fűtéscsökkentés + 40 °C előremenő vízhőmérséklet
- 17. nap fűtéscsökkentés + 30 °C előremenő vízhőmérséklet
- 18. nap fűtéscsökkentés + 20 °C előremenő vízhőmérséklet
- 19. nap Nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8 % , CM-módszerrel)
A CM-módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat, és a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni.
Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 - 4. és a 16 - 18. napok között előírtak szerint történt meg.
Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18 °C betonhőmérséklet (25 °C előremenő vízhőmérséklet) és 65 % alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni.
Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40 °C -os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel.
Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40 °C -os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni.
A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.
A kiszárítási folyamat során a betonfelületen nem volt építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag.
Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.
A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.
Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28 °C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után.
A fűtési szezonban kérjük fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 50 % alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség káros az egészségre is.
Minden tartalmi elem a Bakonyerdő Zrt. engedélyével jelenik meg.